Bavária Hotel és Étterem leírás
A Hotel elhelyezkedése az autópályától és Győr városától egyaránt 6 km távolságra található. Szobáink kelet illetve nyugati elhelyezkedésűek, éttermünk minden nap rendelkezésre áll reggelitől az ebéden át a vacsoráig. Étlapunk válogatott és helyi alapanyagokból összeállított nemzetközileg is ismert ételeket tartalmaznak. Látnivalók községünkben:Római katolikus templom (műemlék jellegű). Klasszicista stílusban 1843-1845 között épült. Felszentelése Szent József tiszteletére (oltárkép is Őt ábrázolja) 1845. augusztus 20-án történt. A templom búcsúját a szokásoktól eltérően nem a védőszentjének, Szent Józsefnek, a névnapján, hanem augusztus 20-án tartjuk. A Szeplőtlen Szűz Mária 1700-ból származ...
A Hotel elhelyezkedése az autópályától és Győr városától egyaránt 6 km távolságra található. Szobáink kelet illetve nyugati elhelyezkedésűek, éttermünk minden nap rendelkezésre áll reggelitől az ebéden át a vacsoráig. Étlapunk válogatott és helyi alapanyagokból összeállított nemzetközileg is ismert ételeket tartalmaznak. Látnivalók községünkben:Római katolikus templom (műemlék jellegű). Klasszicista stílusban 1843-1845 között épült. Felszentelése Szent József tiszteletére (oltárkép is Őt ábrázolja) 1845. augusztus 20-án történt. A templom búcsúját a szokásoktól eltérően nem a védőszentjének, Szent Józsefnek, a névnapján, hanem augusztus 20-án tartjuk. A Szeplőtlen Szűz Mária 1700-ból származó kőképe (szobra) a falu legrégibb tárgyi emléke, a templom előtti téren található. Felirata a következő: A kuruc világnak e jeles műve egy közkatonának szerzeménye. Az abdai helység nagybecsű kincse ide tétetett az 1852-ik évben Csapó Ignác lelkészségében.. A latin nyelvű felírat szerint a szobrot Nuber György kuruc katona készítette. A jobb oldali kép a 2009-es felújítást követően készült, melyre az önkormányzat a Nemzeti Kulturális Alapból 1 millió Forintot (a felújítás összegének felét) nyerte el. A Milleneumi Emlékkereszt előtt helyeztük el az 1766-ból származó határkövet. A határkő az abdai, ikrényi, győri határ találkozásánál jelezte a települések területeit. Valószínűleg egy hosszantartó birtokvita lezárásaként helyezték ki eredeti helyére. A templom előterében áll még a Szeplőtlen Szűz Mária szobortól Győr irányába a Hősök Szobra. Az emlékmű a község I. világháborús áldozatainak emlékére készült, 1925. május 17-én avatták fel. Ezt egy 1991. október 23-ai átadással kiegészítette az önkormányzat egy elöl elhelyezett párnakővel, melyen a II. Világháborús abdai származású katona áldozatok névsora olvasható. Az emlékmű felújítása 2008. május 25-én a Hősök Napi ünnepségre elkészült. A párnakőről a tábla szintén az oszlopra került és a II. Világháborús áldozatok névsora is pontosítva lett. A Szent István utca Győr felőli végén áll az Alvégi Kőkereszt, melyet 1745-ben állítottak fel a régi faluban (a Rábca mellett). Jelenlegi helyére 1852-ben került. Az önkormányzat felújítatta 2009-ben. Sok hazai és európai településen megtalálható Nepomuki Szent János szobra. (Nepomuki Szt. János ismert csehországi szent, Vencel király feleségének gyóntatója volt. A féltékeny természetű király a Nepomuk településről származó János gyóntatópapot szerette volna rávenni, hogy felesége gyónásairól neki beszámoljon. Amikor erre nem volt hajlandó, a király a hídról a Moldva folyóba dobatta. ) A szent szobrai általában hidakon, folyópartokon állnak. A mi szobrunk is a Holt-Rábca újmajori és a 10-es út találkozásánál állt. Az 1954-es árvízi töltés megerősítésekor, az Alföldről és más vidékről érkeztek kubikusok és lovas fogatok. A földet hármas lovas fogatokból álló kétkerekű laptikákkal hordták. A második és harmadik laptikába befogott ló általában vak volt, hogy bizton kövesse az elsőt és a kubikusokat. A majori telepre visszatérő fogatokat vakon húzó lovak elhúzták és feldöntötték a szobrot. 30 évig hevert ott az árokban. Pósfai József restaurátor egészítette ki és állította helyre, amit már nem az eredeti helyén, hanem a templom mögötti parkban állítatott fel a község. Felszentelésére 1992. augusztus 20-án került sor. A falu régi helyét Emlékkápolna őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó Kossuth honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt. A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket. Megtalálható: Győrből Abda felé haladva az 1-es főút mentén, a Rábca-híd után kb. 200 m után jobbra letérve, majd egy földúton kb. 400 m-t haladva, egy alacsony dombon, fák között. Csak kívülről tekinthető meg. A Római Katolikus Egyházközség tulajdona, mely felújítatta 2010-ben. A Radnóti-emlékmű egy nyírfaliget közepén áll, aköltő munkaszolgálatos társaival együtt történt kivégzésének színhelyén, az eredeti Rábca-töltés bal partján. A folyamszabályozást követőe (mai állapot) az emlékhely a folyó jobb partjára került. Az emlékmű több átalakuláson esett át. Az első az 1960-as években a megyei KISZ Bizottság által elhelyezett vörös márvány emléktábla volt, amelyet mementóként meghagytak és az új emlékmű együttesbe is beépítettek. A márványtábla mögött egy vöröses gránit oszlopon áll Radnóti Miklós költő mellszobra (Alexovics László alkotása). A mellszobor mögött egy hatalmas lángot szimbolizáló mészkő tömb utal a költő zsenijére. A költő mellszobra mellett jobb oldalt egy műkő oszlopba foglalva márványtáblán olvashatók a költővel egy időben kivégzett munkaszolgálatosok nevei, 1946-os exhumálási jegyzőkönyvnek megfelelően. Az emlékmű teljes befejezése a töltésről levezető díszburkolatú lépcsővel, úttal illetőleg az emlékmű elemeit körülfogó térburkolattal lett teljes. Megtalálható: Az 1-es főút mentén Győrből Abda felé haladva, a Rábca-hídnál jobbra leágazva, a Rábca jobb parti töltésén kb. 300 m utat megtéve a gátőrház irányába. Szabadon megtekinthető.
